Építkezésünk
története II.
|
Előszó, vagy bevezetés, netán még egy építkezés Nincsenek régi viccek, csak öreg emberek vannak, egy újszülöttnek, Sajkodinak minden építkezés új Mielőtt rátérnék a sajkodi kerítésünk építkezéstörténeti taglalására, amit köszönettel nejemnek, sikeresen bepötyöghettem a számítógépbe, /2000 novemberében/ rájöttem, hogy nagy hézag maradhat ki annak a szemlélőnek, az életéből, aki a sajkodi nyaraló történetét áttekinti. Természetesen építkezésről lévén szó, aminek folyománya lett ismételt átalakulása kertünknek építési-felvonulási területté. Hozzánk képest a Nemzeti Színház építési területe és építésének macerája, az smafu. Ezen megrázkódtatásunknak rendezett
videofelvétele is megtekinthető, kölcsönözhető. /119.
sorszámot viseli, és 66 perces.// Természetesen
minden jog fenntartva!/ zuzuzuzuzuzuzu Szóval, miután túltettük magunkat a szép új konyha, fürdőszoba megépítésén, amiről az építkezésünk történetének első kiadása szól, és önfeledt pihenéssel töltöttük fennmaradó pár napunkat a kész nyaralóban, nagy dologra szántuk el magunkat. Bontsuk le a tetőt, és építsük be a keletkező tetőteret is! Mi ez nekünk, tapasztalatunk, meg némi pénzünk is van, /természetesen építési engedélyünk is, Kláriék jóvoltából/ mit tehetnénk? De a nyári szünetünket, azt nem adjuk! Életünket, vérünket /a szúnyogoknak/, pénzünket, de szünetünket még egyszer nem létezik, hogy építkezéssel töltsük. Pihenni akarunk! Bár mint utóbb kiderült, csak szerettünk volna 1994 nyarán. Alattomos tervünk az volt, nem mi keresünk kőművest, vizest, villanyost, esztergályost, maróst, autószerelőt, betonkeverőt, pszichológust, asztalost, és ki tudja még mennyi szakembert, keresünk egy darab vállalkozót, aki elkészíti a bővítést 94 júniusára. Megtaláltuk Mezei úr személyben, az akkor általunk maximálisan erre a feladatra alkalmasnak ítélt építésvezetőt. Március: kézfogás, /mit nekünk írásos szerződés/, fő a bizalom, másfél millió forint, június elejére kész. Bár már akkor gyanús volt a megjegyzés: nem biztos, hogy fel tudunk menni az emeletre, mert lépcső az nem lesz. Mit nekünk lépcső, majd létrázunk, lényeges, hogy nyaralni, pihenni, napozni tudjunk. Két hónap alatt csak találunk valakit, aki lépcsőgyártással foglalkozik. Azt mi majd lerendezzük. Tehát kézfogás Sajkodon, márciusban. Naivan azt gondoltuk, ha nekünk előző nyáron három hetünk volt az átépítésre, Neki csak elég lesz három hónap. De nem volt. És következett a nyaraló kiürítése, átadásra való előkészítése. Szegény bojler, zuhanytálca, meg minden féltve őrzött beépített porcelán, és csaptelep. Mi vár rátok? Nem beszélve a gondosan ragasztott járólapokról! A tető zúdul majd rátok! Mindent gondosan, aprólékosan begyömöszöltünk a lenti konyhába és WC-be. Ez tulajdonképpen igen alapos tervezőmunkát igényelt. Ennyi látható és eleddig számunkra láthatatlan cuccot bepaszírozni ekkora helyre nem volt semmi. No lényeg a lényeg a helyzet magaslatára sikerült eljutnunk, és a helységek ajtajait is sikerült nagy nehezen becsuknunk. Csak ki ne nyissa valaki, mert rázúdul minden vagyonunk! Pech, ha a konyhakés esik ki először. A kulcsokat továbbítva Mezei úrnak, távozván Sajkodról, megnyugvással töltött el a jól végzett munka öröme, és az a tudat, hogy június végén midőn megkezdhetjük nyári pihikézésünket, áll a kacsalábon forgó nyaraló. Bár ennek lebetonozására engedélyünk nem volt, de az alkuban sem szerepelt. Utólag látjuk; kár volt. zuzuzuzuzuzuzu Kronológiai sorrendben, következett április, mint minden szökő és nem szökő évben. Egyszer, kétszer, többször lelátogattunk Sajkodra, de ebben a szép tavaszi hónapban semmi nem történt./A tervezett átadási határidő ekkor már kételyeket támasztott./ Május elején, lehet, hogy a munka ünnepe meghozta a munkakedvet, döbbenten tapasztaltuk, nincs tető a vityilló felett. Madarak, darazsak, egyéb repülő állatok ki-be száguldoztak, örömmel töltötte él őket a tudat, hogy életterük megnőtt. Nem beszélve az időjárásból fakadó esőcseppekről, amik vidáman áztathatták a járólapokat, és linóleumot, no meg a falakat. Rémálmunkban megjelent az idei nyár felhőtlen képe, sátorozni fogunk a nagyszobában. Tulajdonképpen ebben a hónapban sem történt jóval több, csak elkészült a betonkoszorú, és hozzákezdtek a tető elkészítéséhez. Hozzáteendő, Nándi a jól végzett, sikeres érettségije után, lehet, hogy önszántából, beköltözött a szkifbe. Vállalta a munkálatok felügyeletét. Naná, hogy a munka dandárja június vége fele hágott tetőpontjára, mikor megérkeztünk jól megérdemelt nyári szünidőnkre. Az elénk táruló kép lenyűgöző volt. Mint említettem, a Nemzeti Színházat, ez itt ugyanaz kicsiben. Mit határidő, mit költségvetés, és természetesen mit nekünk nyári pihenés. /Akarunk mi pihenni egyáltalán?/ Ez az itt látható csatatér minden képzeletünket felülmúlta. Berregő betonkeverő, zümmögő méhek, és fűrészgépek, harkály vagy kalapács kopácsolások. Anyád-tied szópárbajok a gerendák között. Gyönyörű, szuper, erre vártunk. Álmaink valóra váltak. Idén sem pihenünk. Kimásztunk az autóból, mit ne mondjak egy kutyával együtt, leroskadtunk örömünkben, és szokásunkhoz híven tervezni kezdtünk, illetve gondolkodóba estünk. Hol, hogy fogunk aludni? Hol, hogyan és egyáltalán mit fogunk enni? Amúgy hol a WC? Apropó a WC megvolt, dugig begyömöszölt ruha- és ágy neműkkel, amik természetesen bepenészesedtek, /ismerve a kémiát/ hál istennek tönkrementek. Kidobtuk őket boldogan, hogy a helységet fel tudjuk szabadítani. Hú… Apropó, mivel takarózunk? Sebaj, gond egy szál se, halvány fogalmunk sincs, de lényeg, a szép, megérdemelt nyári szünidő kezdetét vette. Kicsöngettek. Csak mi nem tudtuk, hogy ébren vagyunk, vagy csak álmodunk. zuzuzuzuzuzuzu Gondtalan pihenés, 1994 június vége. A határidő napja. Győzelem, tető van a ház felett, a pincében pedig hadiállapot, a kertet felejtsük el, bár Szelli, a kutya igen jól érzi magát a romok között. Nagyon jól alszik köztünk a pincében berendezett hálószobát jelképező ágyon… Napok, hetek? teltek el gondtalan, felhőtlen pihenéssel. Pár nap múlva – nekünk éveket jelentettek-, készült el aprólékosan a tetőszigetelés, a belső válaszfal, ajtók-ablakok is helyükre kerültek. Elhelyezkedhettünk a nagyszobába ágyilag, Évi főzhetett, mosogathatott a konyhában, zuhanyozhattunk a fürdőben. Agyilag viszont gondolkozattunk azon, hogy vajon miért nem tudunk felmenni az emeletre? Természetes a válasz, nincs lépcső. A lépcső előtt egy apróságot elmesélek. Mielőtt felkerültünk a volt nagyszobába, ami csak alvás szempontjából volt felhőtlen, és kb. június 10.-e íródott /vagy október?/ a „pince” beli hétköznapokból. Éjszaka volt. Mindenki: Évi, Ancsa, Szelli- a kutya édesdeden aludtak. Szükség az szükség, amit ki kell elégíteni, azonban jött. Hol a mellékhelység, kérdezetem magamtól /egyébként hol is vagyok egyáltalán ??/ , mivel az említett szükség felébresztett. Hol, hol, természetesen a jól ápolt, aprólékosan gondozott, gyepesített, téglásított, törmelékesített Sajkodon. Munkára fel!! Kibotorkáltam, vagy inkább csetlettem botlottam, a természetesen sötétben elfekvő családtagjaimon, vasalón, bőröndön, meg mittudom én min. Hál istennek kijutottam a szükség megérkezésének pillanatára. A tücskök ciripelése és a szükség elvégzése közepette eltűnődtem. Igen, igen, ezt is megértük /no nem a szükség végzésére gondoltam/ végre pihenünk. Itt, most, aktívan. Megéltük ezt is. Valamikor, ki tudja mikor, de lesz még emelet a fejünk felett. Nyár van, lesz még ősz is, de akkor tán már túl leszünk az építkezésen. Mint aki jól végezte dolgát tértem vissza lakosztályunkba, hátha rá tudok lépni az alvás hímes mezejére. Azonban csak az előbb említett, vagy ki tudja miféle elém akadó dolgokra tudtam rálépni. Szelli, a kutya pedig nem volt hajlandó átengedni Évi mellett lévő fekhelyemre. Morgással, vakkantással jelezte, menjek vissza oda ahol voltam, és hagyjam őt aludni. Kisebb civakodás után azonban felfogta, hogy az ágyam egy szeglete az enyém, és azon én fogok aludni. Mindezek ellenére igyekeztem igen jól aludni. Ez sikerült is, csodálatos módon. No, vissza a lépcsőhöz. Mint köztudott, tisztában voltunk vele, hogy ez a mi feladatunk lesz. Ami természetesen nem volt egy egyszerű feladat. Nyár- illetve dologidőben asztalost találni, lehetetlen. Bár hozzáteszem, csak pénz kérdése az egész. Jobbnál jobb árajánlatokat kaptam egyre magasabb összegére, illetve egyre távolabbi határidőre. Nem kerülhet többe a lépcső, mint az egész emelet, és idén már meg szeretnénk megnézni a felső két szobát /a mellékhelységről nem beszélve/. Eme gondolatot tett, illetve sok mászkálás követett. Sajnos a nevére már nem emlékszem, de egy biztos, Balatonszőlősön bukkantam rá a nekem legszimpatikusabb asztalosra. Az ár és határidő is a legkedvezőbb volt. Jött, mért, tervezett, számolt. Pár nap múlva apjával, barátjával jöttek, fúrtak, faragtak, beépítettek. Megmosakodtak, leporolták magukat, mi fizettünk. Kész. Utólag ez csak ennyi. A pontos dátumra utólag nem emlékszem, de július 16.-át írhattunk, mire teljesen kész lettünk mi is idegileg- anyagilag, meg az építkezés is. Közben Évi is derekasan végezte a napi ellátásunk maximálisan kimerítő feladatait. Ebből következett: jókat ettünk, mindig volt tiszta ruha, és elmosogatott tiszta evőexcájg, amikkel, amíkből ismételten jókat ehettünk. Tehát úgy amúgy minden ment a maga megszokott mindennapi útján. Kiemelkedő esemény Évi július 13.-i szülinapja volt. Erre az akkor nálunk munkájukat végző dolgozók is derekasan felkészültek. Igaz, hogy akkor a pezsgőnek és virágcsokornak csak a meszesvödörben találtunk helyet. /Mellékelt fényképek/ zuzuzuzuzuzuzu Ez volt az 1994-ben az „évi” építkezésünk története. Csupán a valóság kedvéért, nem a teljesség igényével. Ezek után gondtalan, pihenésben töltött nyári szünidők következtek, amik csendes festegetéssel, szúnyoghálók készítésével és aktív pihenéssel teltek, szúnyogcsípésekkel tarkítva. A finom ízletes ebédekről, vacsorákról, rostsütésekről nem is beszélve. A Scrabble partik is folytatódtak tovább, az ifjúság meg felnőtt. /Ez a dolguk./ Mindig visszagondoltunk, alkalmanként „visszasírtuk” a nyüzsgő, építkezéssel teli nyarainkat. Építkezés, felfordulás, pihenés nuku. De ez így nem mehet tovább! Gyerünk, építkezzünk! Jött 2000, az ezredforduló. Mit pihenés! És az építkezés folytatódik tovább. Hol a kerítés? Miért nem komfortos a lenti helység? /Pénz van? /Vágjunk bele! Minden készen áll arra, hogy zaklatottan, felfordulásban töltsük a nyarat! Ez a pihenés felső foka?.. Benczur Tibor
2000. November /Az író –anyu- férje/ Utóirat: az építkezés folytatódik tovább, avagy nincs megállás, a legszebb gyep betonnal, és törmelékkel tarkítottan szép csak igazán!Itt végre
átadom a szót: 2000 április 16-án költöztünk le Sajkodra. Körülbelül két hetet terveztünk, de mint utóbb kiderült két hónap lett belőle. Célunk volt, hogy kerítés nélkül haza se jövünk. S most kezdjünk bele új kisregényembe! Címe: Kerítésünk története
Egyszer régen, 1960 körül, amikor anyósomék megvették ezt a telket, egy ócska öreg kerítés jelölte ki a tulajdont. Az évek során a kerítés oszlopai elkorhadtak, ki-bedőltek és a sok-sok rászáradt folyondár ágak a dróthálót hengerré nyomorították. Ősszel, télen borzasztó hurkává nőtt sündisznót formázva, de tavasszal, nyáron a friss zöld ágak jótékonyan betakarták. E pazar szépség láttán apósom nem engedett hozzányúlni, mondván: „jó ez így, ahogy van.” 20 éve csinos kiskaput csináltatott, gondosan sötétbarnára pácolva az utcai front közepén. A kapu hamar kirohadt, csak az erős vastag lánc, no meg a szentlélek tartotta. Lassan a gaz és a burjánzó szederbokor is belekarolt, így már nem kellett félni, hogy kidől. A következő trauma akkor következett, mikor 15 éve kocsibeállót csináltunk a hátsó /Riedliék/ felöli sarokra. Hősiesen kiirtottuk a gazt és lécekből szabásminta alapján csinos kis fakaput szereltünk a foghíjra. A sikeres hadművelet után nem sokkal kb. 12 éve elhatároztuk, hogy a kiskapu jobb oldalától Dezsőékig kiirtjuk az ősgazt és a kerítésmaradványokat. Néhány darázscsípéstől eltekintve ez a munka is sikeres volt. Igaz sokáig zavart, hogy a fél méterre lévő úttesttől csak az nem bámult meg minket, aki nem akart tudni semmiről. De mivel az ilyen ember nagyon ritka, hát Sajkod nagy közönsége előtt zajlott meghitt, néha kissé hangosra sikerült családi életünk. X módon bevert karókkal oldottuk meg a dolgot, sűrűn beültettük zöld növényekkel, amelyek mára szép kerítést formáztak. És most kezdjünk bele a történetbe! Késő ősszel kaptunk értesítést arról, hogy elgázosítják Sajkodot. Na nem kell megijedni, csak vakondok módjára feltúrták az összes utcát, és bevezették a vezetékes gázt. Mi az egészséges kíváncsiság miatt természetesen le is jöttünk, igaz néha a csodával határos módon sikerült csak a tankcsapdákat kikerülnünk. A gázosok csodásan eltakarították maguk után, de a kerítésgaz gyökereit is sikeresen elvágták. Néhány hét múlva döbbenten láttuk, hogy a kiszáradt kerítés megközelítőleg két méterrel beljebb jött, s a Rege utca vége sugárúttá változott. No ekkor döntött Tibi úgy, hogy vége, legyen kerítés! Mivel a mosógép tömítése bemondta az unalmast, kihívtuk a vizest, akinek elsírtuk bánatunkat. Ő ajánlott egy embert, aki majd megcsinálja a kerítést. No ki is jött és árajánlattal kecsegtetett. Két hét múlva meg is kaptuk, de el is ájultunk –na nem az örömtől- a meglepetéstől és döbbenettől. 460 000.- forintot kért. Hát szegények már nem vagyunk, (hála istennek), na de hülyék sem. Sűrű köszönettel a fáradozásáért, de sürgősen lemondtuk. Itt álltunk tele akarással, de megint csak sok-sok kérdőjellel és tanácstalansággal. S ekkor jött Dezső, aki rögvest szerzett három munkaerőt. Tibit befogta s gőzerővel nekiestek a kerítésgaz kiirtásának. Oli papa, aki éppen vendégségben volt nálunk, nem nézte tétlenül e nagy munkát és derekasan kivette részét belőle. Másnap kora reggel egy elektromos fűrészgép andalító sivítására ébredtünk és ugrottunk ki az ágyból. Előtte lévő este akkora vihar volt, hogy csak úgy csattogott a sok villám körülöttünk. Valószínű, valamelyik „beleszólhatott” a bojler működésébe, mert a fűrészelés alatt vettem észre, hogy nem fűt. Tibi visszakapcsolta a biztosítékot, mire égett gumiszag és sűrű füst jelezte, hogy ez így nem lesz jó. Két napja vágytam egy jó kis zuhanyozásra és hajmosásra, de úgy látszik, ez most kimarad az életemből. A fűrészelő munkások egy kicsit pórul jártak. Valamelyik nap lomtalanítás volt, s az ócska létrát kidobtuk, hiszen már szétette a rozsda. No, ők megtalálták s mit tesz Isten? Azzal jöttek fát vágni. Az előző napi zuhé alaposan áztatta a földet és a létra enyhén eldőlt. Az emberke a fűrészgéppel a kezében előbb csúszott, aztán esett, végül rázuhant egy lefűrészelt ágra, ami már a földön pihente ki szenvedéseit. Hála a Mindenhatónak, sikerült kisebb zúzódásokkal megúsznia ezt a kalandos landolást. 2000.04.30. Hétfő zuzuzuzuzuzuzu Délelőtt 11 óra körül hazament a papa, hiszen másnap kezelték reumás vállát, amely fitt állapotához igencsak hozzájárult a vasvillás gazhordás. Dezső áthozott két akkora adag disznótorost, hogy tíz ember is jól lakhatott volna belőle. Kérte, hogy süssem meg a munkásoknak és neki, a krumplit hámozzam meg köret gyanánt. Tüneményesen szorgalmas kislányomnak „kedves” rábeszéléssel sikerült a krumpli pucolást átpasszolni, amit a nagyszoba enyhe csatatérré változtatása követett. Zsuzsi ötletes burgonyahámozójának hála a keze sértetlen maradt. Én a nagy munka mellett kis pogácsát is sütöttem és megfőztem a keddi csirkepaprikást. Természetesen közben szorgalmasan kikaptam Zsuzsától a Scrabble-partiban. Este megint jöttek a dolgozók és a munka ünnepén óriási munkával ünnepeltek. Kedden reggel ütemes ásózás zaja ébresztett. Tibi egyfolytában jajgatott, hogy „nem akarok Pestre menni, itt akarok maradni” s a másik lemeze: „Anyóca, nem akarsz helyettem bemenni?” De mivel látta, hogy süket fülekre talál mondanivalója, hamar abbahagyta és elment Ancsával Füredre bevásárolni, mivel a héten egyedül fogom felügyelni a munkát. Ebédre nokedlivel megettük a csirkepaprikást, majd egy búcsú mosogatással váltunk el egymástól. Mivel nincs melegvíz, állandó melegítéssel tudtam a mosogatóvizet előállítani. Még hajat is mostam, igaz kissé körülményesen, de sikeresen. Este nagyon későn jöttek dolgozni, igaz tízig abba se hagyták. A mesterrel megállapodtam még egy kis plusz munkában. A nagyszobát szépen rendbe raktam és családom régi unszolására nekifogtam újabb kisregényem megírásához. Most, miközben írom e sorokat megjelentek a dolgozók s a pályinkás reggeli plusz a kávé intenzív munkára inspirálta őket, de két-három óra után szép csendesen eloldalogtak, igaz a szilvánál lévő fenyőig eljutottak. Nagyon panaszkodtak a sok élő gyökerek miatt, amikről azt hittük, már rég elhaltak. Napközben csontlevest főztem májgaluskával. Meleg víz még nem volt, így hát melegített vízzel tettem egy lépést a rend megőrzése érdekében. Este fél nyolckor jelentek meg újra a dolgozók. Nagyon örültek a májgombóc levesnek és a lekváros palacsintának. Most pm. 7.50 -kor telefonált Bálint, hogy az autópálya végén vannak. Megérkeztek az új Fiat-puntóval, mire a munkások hanyatt homlok eldobálták szerszámaikat és 9-kor elmentek aludni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.04. Csütörtök. Gyönyörű reggelre ébredtem. A tegnap esti Scrabble parti tizenegyig tartott, utána egészen hét óráig aludtam. Mikor lekászálódtam, már szorgosan ástak. A reggeli kávé és vodka után folytatták kissé sziszifuszi munkájukat. Nyolc órakor betoppant a vizes mester is. Visszanyomta a bojler biztosítékát mire a biztosíték kikapcsolt. Jót játszott, hiszen kb. hússzor próbálta ki. Mikor rájött, hogy ez nem megy, szétszedte a boylert és megtalálta benne az összeégett önkioldót. Kiszerelte és megvigasztalt, hogy így is működik majd a szerkezet. Szombaton délelőtt várható az új önkioldó betétele. Közben az ásók is eljutottak a sarokig és kilenc órakor újra egyedül maradtam. Még végig sem gondoltam a dolgot, mikor egy nagy teherautó próbált meg beállni a telekre. Sajnos nem sikerült, így az utcát teljes szélességben elfoglalva három markos ember zúdult neki, hogy a kivágott fákat rápakolják. A felét tudták csak elvinni egy fuvarral. Nemsokára újra megjöttek és a maradékot is felpakolták. 12.500.-ft-ot perkáltam le nekik s boldogan néztem, hogy a fatelep jellegét felvett kertünk visszavedlett zöld pázsittá. Délután –inkább este- készen lettem a búcsú-vacsorával. Gyönyörűen megterítettem a teraszon és vártam az embereket, akik meg is jöttek de inkább csak inni akartak. El is mentek Scherer Zsuzsáékhoz fűrészelni a mi „idő kontónkra”. Később meg is érkeztek éhesen, de én nem adtam enni, amíg nem vágták le az akácfa két ágát. Olyan rendesek voltak, hogy fel is darabolták és a ház oldalához felrámolták. A vacsora nagyon jó hangulatban telt, minden elfogyott. Pörköltöt főztem vajas burgonyával és ecetes almapaprikával. Sokáig beszélgettünk miután megadták a címüket és invitáltak Erdélyországba. Nagyon jól esett a bókjuk, miszerint ilyen kedves nyíltszívű családdal még nemigen találkoztak. Tizenegykor elmentek aludni. Ennek a napnak is vége lett, hál’ Istennek. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.05. Péntek Reggel hat órakor kipattantak a szemeim és igen csak szomorú voltam, mert a boylernek esze ágában sem volt fűteni és az asztal csak úgy roskadozott a mosogatni valótól. Szorgosan melegíttettem hát a villanyon és tizenegyre sikerült szép rendet varázsolnom a konyhában. Kora délután megszakadt szalmaözvegységem, mikor fél háromkor megérkezett Tibi és Ancsa. No, ekkor jött ki rajtam a fáradtság. Eléggé fáradtan és rosszkedvűen meséltem el a történéseket. Estére már kiengedett a feszültség és már főztem is a finom gombás-lecsós rántottát. Fáradtságomat igazolja az is, hogy Ancsát lelkesen megkérdeztem, „- Szereted a lecsós epret?” Mondhatom, kicsit értetlenül nézett rám. Délután Réka is meglátogatott. Estefelé egy szikár magas ősz hajú férfi kérdezte az utcáról enyhén kiabálva, hogy mi lesz itt ezzel a gyalogsági árokkal. Behívtam, hogy mégse ordítsunk mindenki füle hallatára. No most már állíthatom, hogy meg is bántam. Ő a Rébai Lajos fia, aki négy évvel idősebb nálunk. Már volt benne egy kis nyomás. Meg is ivott minden bort, ami itt volt. Később hozott át utánpótlást. Én becsülettel megvacsoráztattam őt és Tibi, amely idő alatt rengeteget megtudtunk Sajkod lakóiról. Nyolc óra. Elköszöntem tőlük és húztam lefeküdni. Tibi hősiesen borozgatott tizenegyig, amikor már ő is elköszönt és bezárt a „bazár”. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.06. szombat Hatkor megint kidobott az ágy. Hétkor riadót fújtam, mert a Mixi által protezsált kőművest kellett felhívni. Na ki is derült, hogy nincs kapacitása. Nyolckor megjelent Leiker úr jókedvű derűsen és megrepalálta „Csöpikét”. Közben ő is szemüveges lett, de sohase tudta, hogy hol van és hova tette. Megnyugtattuk, hogy ez csak idő kérdése és meg fogja szokni ezt a koloncot. 6000.- forintot kellett neki fizetni a kétszeri kiszállásért és munkadíjért. Nem sokkal miután Tibi elment a Leiker úr által ajánlott tüzépes munkáshoz, akit tizenkét órára kihozott a munkát felmérni. Reális árakat mondott és megígérte, hogy 130.000.- forint munkadíjért + az anyagköltségért két hét múlva állni fog a kerítés. Közben Tibi figyelmeztetett, hogy Nándiék telefonáltak, hogy a sztráda végén járnak, nemsokára itt lesznek. Felköszöntöttek anyák napjára. Isteni székelykáposztát főztem, és reggel még kétségbe voltam esve, hogy ennyit mennyi idő alatt leszünk képesek megenni. Mivel Péter /*Kramli Péter, Ancsa levelezőtársa/ újra a vendégünk lett, és tudtam, hogy jön a „kis” családom, hamar megnyugodtam, hogy nem lesz itt baj. No nem is volt. A kaja az utolsó szálig elfogyott, majd a fiatalság levonult a partra lángosozni, és egy kicsit beszélgetni. Este nyolc körül Gergő volt osztálytársa, bizonyos Knapp Gábor érkezett meg barátnőjével. Gazdagon feltöltött hűtőnkből finom gombás lecsós rántottát rittyentettem nekik, amit a Frost-féle /*Family Frost/ fagyi jótékonyan egészített ki. A fiatalság Gergő „lakosztályán” éjjel kettőig vigadozott. Én már tízkor lefeküdtem. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.07. vasárnap Nándiék a korai Pestre utazás reményében fel is keltek fél tíz körül. Jóízűen megreggeliztek és fél tizenkettő körül elindultak haza. El is felejtettem megemlíteni, hogy tegnap Ancsának borzasztó migrénes rohama volt, még hányt is. Ezért úgy döntöttünk, hogy velem marad a jövő hét elején. Délelőtt kijött a vizes ajánlotta második ember, akivel Tibi meg is egyezett a munka kivitelezésében. Mivel szabadságot kell kivennie keddre ígérte a munka kezdését. Este a kerti rostsütőn husit sütöttünk és uborkasalátával megettük. Újdonsült ismerősünk is meglátogatott, majd hamar elment, mert irgalmatlanul elzavartam a családot aludni hiszen Tibinek hajnali négykor kellett kelnie, hogy időben beérjen a munkahelyére. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.08. hétfő Én is felébredtem a csatazajra, amit Tibi keltett négykor. Öt óra körül el is indult és én ½ 11-ig egyedül néma csendben pihengettem ki a hétvégi fáradalmaimat. Utóbb kiderült, ezt nagyon jól tettem, mert Ancsa ébredés után hatig be sem fogta a száját. Énekelt- beszélt, mindegy volt neki, csak nehogy csönd legye. Végre hatkor megjött Tibi, aki megviselt idegeimet szépen megnyugtatta. Pasztasutával csillapítottam éhségüket és hamar ½ 10 körül le is feküdtünk ez után a mozgalmas /már akinek/ nap után. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.09. kedd Tibi végre jól kialudta magát és hétkor frissen ébredt. Utána összeírtam neki a listát és elment Füredre vásárolni. Igaz Kingát is útba ejtette, mert a számítógép, /amit Nándi állított össze/ kissé megzavarodott Kinga fiának közreműködésével. A kerítésépítő bizonyos Wizner Imre a Tüzép -telepen volt és mondta, hogy ne izguljunk, ő majd szervezkedik, hogy a gyalogsági árokból kitermelt fél méter magas földkupac eltűnjön az utcából. /Már rettegtünk, hogy talán fel fognak jelenteni közterület foglalásáért./ A vásárlás után Tibi megpróbálta a földet elsózni, de a kutyának sem kellett. Közben egy nagy teherautó jött, hogy mindjárt indul egy markoló is ide. Szinte máris visszafordult, hogy lefújja a markolót, hisz az föld felét biztos visszanyomta volna az árokba. Újra magunkra maradtunk a megközelítőleg nyolc köbméternyi földdel az utcán. Tibi délután négy órára ment az Opel Lukácshoz, mert valahol elvesztette a jobb hátsó sárhányóját. Közben egy kisebb teherautó érkezett és Wizner Imrére hivatkozott. Igencsak megdöbbentem, hiszen markolót vártam, ehelyett két lapátos emberke esett neki a földkupacnak. Bíztattam, hogy hívja fel Tibit a mobilján, mert nekem sokba kerül a Matávon keresztül. Megegyeztek –tünk, hogy 20.000.- forint, fölpakolja és elviszi. Estig három fordulóval elpucolták a kiskapuig a földet. Ez az egész mennyiség 2/5-e. Finom körömpörköltöt készítettem vacsorára, de Ancsa nem evett, hiszen erős fogyókúrás fogadalmat tett. Ez is igazán mozgalmas nap volt. Kilenc órakor szinte belezuhantunk az ágyba. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.10. szerda Reggel hét órakor indult ez a sumák nap. Hogy miért sumák? Mert a Keltában úgy tudják, hogy Tibi egy kiállításon ügyel. E-helyett itt intézkedik. Nyolc órakor elment a Tüzép -telepre ahol a szükséges anyagokat megvette, illetve vetette a mesterrel. Hozott finom zöldborsót, amit Ancsa zenekíséretével lassan, de biztosan megtisztított. „Sárgát virágzik a zöldborsó” Egy órakor bepöfögött egy kisteherautó és hozott negyven zsák cementet és 16 négyzet alakú csöves vasat. 6.500.-forintot kért a fuvarért, igaz még hozni fogja a betonkeverőt meg még valamit, azt már elfelejtettem. Mikor lepakolt jött az újabb probléma, be kell burkolni a zsákokat, mert ha esik, s a mi esetünkben biztosan így lesz, bedöglik, ami 44.000.-forintnál nem mindegy. Tibi éles eszével rájött, hogy a lenti WC mellett elrejtezett valamikor fóliát. Meg is találta és a /29 C° árnyékban/ napon szépen kiszárította és bebugyolálta a zsákokat. Délután fél háromkor újra megjelent a tegnapi földlapátoló és szorgosan dolgozni kezdett. Este újra megjelent a sumák két kis teherautó és ½ nyolcra elvitték az összes földet, no meg 20.000.- forintunkat. Ezután jóízűen megvacsoráztunk és nyolckor elzavartam Tibit csicsikázni, hiszen holnap négy órakor lesz az ébresztő. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.11. csütörtök Reggel öt órakor ébredtem csak fel, Tibi szinte már indult is. Felpakoltam a maradék kajákkal és búcsút intettem neki. Sajnos nem tudtam visszaaludni. ½ nyolckor hívott, hogy minden rendben van, megérkezett. Délelőtt Nándi hívott, és megvigasztalt, hogy mégse jön le, mert nincs pénze. Fél tizenkettőkor hozták meg a sóder egy részét, hiába mutogattam a helyét, a végre elhordott földsánc helyére öntötte a Dezsőéktől egészen a kiskapuig. Pénzt nem kért. Most megint itt izgulhatok, hogy mikor jelentenek fel közterület foglalásért. /Takács János, vagy Gyula/ Délután ötkor egy kisteherautóval megjött a mester és hoztak zsalufát a betonkeverőt, aminek a szállítását már kifizettük. Sajnos csak hétfőn kezdi a munkát. Lelkemre bízta a fa és az egyebek őrzését. Alig álltam a lábamon, de azért egy kis húsos palacsintát sütöttem Ancsának és hősiesen este tízig átmentem őrző-védő kutyába. Akkor már takarodót fújtam. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.12.péntek Megint öt órakor keltem fel és jöttem le őrizni a dolgokat. Ebédi semmi se történt. A Celeste /*TV sorozat rendkívül izgalmas tízezredik epizódja/ után elvonultam fürödni s mire készen lettem, hát Tibi mosolygott rám, mert közben megérkezett. Hatalmas élmény beszámoló után elküldtem vásárolni. Közben rendbe vágtam a konyhát és előkészültem a vacsorához. Hat óra magasságában bepöfögött a Wartburg, családunk matuzsálem autója. Gergő és Andi lehozták a karácsonyi fenyőfánkat. Megettük a pasta –aschiatta-t /Gigi mondta, hogy így kell írni, mondhatnánk úgy is, hogy gombás paradicsomos sajtos húsos tészta. Este még játszottunk egy Scrabble- partit Andival, majd elmentünk csicsikálni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.13.szombat Fél nyolc körül ébredtünk fel Ancsa kivételével, Gergőék tíz órakor elmentek Andi unokatesójának ballagására. Tibi fél tizenegykor vitte Ancsát Péterhez és bevásárolva érkezett meg fél egykor. Addigra megfőztem egy nagy kondér zöldborsó levest. Fél négykor Tibi meghozta Ancsát is. Bőszen nekiállt füvet nyírni és a karácsonyi fenyőt elültetni. Gergőék hat körül jöttek meg jóllakva, így a rostsütést elnapoltam. Vacsorára megettük a levest, amit ebédre szántam, sőt a Frost-tól vett túrós rétes is finomra sikerült. Hát így telt el ez a nap. Mivel hétvége volt a kerítés ügye egy jottányit sem változott. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.14. vasárnap Reggel hétkor ébredtem fel. Utóbb kiderült, hogy ezt nagyon jól tettem, mert nyolc órakor megérkezett Oli papa. Tibivel elmentek vásárolni. Utána Dezső is megérkezett és együtt kimentek Pécselyre borért. Papának nagyon tetszett a pécselyi rezidencia. Kicsit később fogtunk hozzá a rostsütéshez. Tűző napon nem volt kedvem hőgutát kapni, ezért ünnepélyesen átadtam Giginek a rostsütés jogát. Ezt bizony nagyon jól tettem, mert isteni finom, enyhén odaégett husikat varázsolt az asztalra, amiket az Andi által készített uborkasalátával pillanatok alatt elfogyasztottunk. Estefelé káposztás palacsintával kedveskedtem kis családomnak. Hiába kérleltem Gigiéket, hazamentek Pestre. Korán lefeküdtünk, mert Tibi négykor ébreszteni fog minket. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.15. hétfő Tibi egyre ügyesebben kapcsolja ki a rádió ébresztőjét. Csak a holtak meg Ancsa nem ébredt fel a zajra. Én jó szokásomhoz híven nem tudtam visszaaludni így ez a nap is korán indult. Hét órakor megérkezett a mester és két tanítvány azaz segédje. Szorgosan nekifogtak a munkának. Közben levágtam a papa haját, majd hősiesen bevonultam a konyhába főzőcskézni. Délben telefonált a mester, hogy négy köbméter sódert hoznak. Két órakor, miközben Ancsa a papával lubickolt a Balcsiban, meg is jött a fuvar. A mester egyből legombolt rólam 20+60 ezrest. Még jó, hogy volt nálam némi „apró”. Vacsorára tejbegrízt kaptak. Tibi este fél nyolcra érkezett meg. Nagyon tetszett neki a kerítés torzó. Igaz is a munkások fél ötkor irgalmatlanul befejezték a munkát. Reggel héttől a negyven fokos melegben igen csak környékezte őket a hőguta. Este megnéztük a TV műsort és hamar lefeküdtünk. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.16. kedd Reggel hétkor Oli papával fogadtuk a mester és már csak egy főre apadt tanítványát. El kezdtek zsaluzni és délután fél hatig abba se hagyták a munkát, kivéve a reggeli és ebéd szünetet. Délelőtt Tibi elcipelt Veszprémbe és vett nekem egy ruhát, egy kosztümöt és egy szabadidő ruhát. Bevásároltunk a Billában és 11-re meg is érkeztünk. Odafelé beugrottunk a Tüzép -telepre, ahol meggyőződtünk arról, hogy minden kapható amire szükségünk lesz a kerítéshez. Ebédre a tegnapi babfőzeléket ettük meg, amihez finom sült kolbászt készítettem. Délben papa és Ancsa elvonult a Balcsiba pancsikálni. Mire megjöttek, kész volt az ebéd. Ebéd után papa hazament Pestre, mert másnap dolgoznia kell a gimiben. Vacsira rablóhúst sütöttem fóliás nyárson. A TV műsor után hamar lefeküdtünk aludni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.17.szerda ¾ hétig sikerült aludnom. Mire lekászálódtam szinte már meg is érkezett a mester és hűséges tanítványa. Összeírtam a bevásárlást és Tibi már nyolckor bement Füredre, hogy némi kaja – és némi pénz utánpótlást szerezzen. Miután ügyesen bevásárolt Ancsával elmentek a Tüzép-telepre kerítéshálót, feszítő drótot, festéket és ecsetet venni. Fél egykor megjöttek. 20.000.- forintból ki is jött az egész. Ebédidőben kezdtem hozzá a vacsi készítéséhez ebéd gyanánt. Tibi lekezelte rozsdátlanítóval az oszlopokat és szépen zöldre pingálta azokat. Úgy kencézett, hogy az oszlopok még épp, hogy beleálltak a betonba és máris zölden pompáztak. Fél hatkor mentek haza. Tibi ezután autót mosott és estig még kétszer meglocsolta a zsaluban készülődő-alakuló friss betont. Jóízűen megettük a csirkepaprikást és kilenc óra körül lefeküdtünk aludni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.18. csütörtök Ötkor ébredtem, de már Tibi nem volt itt. Nem hallottam a riasztót, valószínűleg magától ébredt fel, mármint a Tibi, hiszen a rádió riasztó kikapcsolása nem akar neki sikerülni. Hét órakor megjöttek a dolgozók és szinte máris hívták a Tüzépet még egy köbméter sóderért, 10.000.- forintot kért a mester. Reggelijük után tovább zsaluzták a kerítést. Ancsa fél tizenegykor jött le, de hamar vissza is ment mániájának hódolni. Sailor Moont /*szintén sorozat/, hallgatni és rajzolni. Ebédre zöldborsó levest csináltam. A TV időjárás jelentése estére zivatarral és jégesővel riogatott. Már éppen igencsak elkámpicsorodtunk Ancsával, mikor Tibi lépett be az ajtón. Mondhatom igen meglepődtünk és nagyon boldogok voltunk. Tibi átvedlett sajkodi szerelésébe és már száguldott is kifelé oszlopot kencézni. Botond Árpit felhívta telefonon, hogy mekkora is legyen a vaspapucs. Este káposztás és túrós palacsintát sütöttem, és igen hamar lefeküdtünk, hiszen Tibi új szokásához híven négyre állította be az ébresztőt. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.19. péntek A reggeli riasztás is jól sikerült. Bizony úgy ugrottunk ki az ágyból, mint akik tűbe ültek. Én erőszakot vettem magamon és visszaaludtam. A korai lefekvés miatt így fél hatkor kidobott az égy. Elpakoltam a nagyszobában, kivittem a szemetet. Hétkor megjöttek a dolgozók. Már csak a hársfáig volt hátra körülbelül hat méter. Fél kettőre befejezték, és elmentek. Előtte megvigasztaltak, hogy csak szerdán jönnek újra. Közben kiadták az ukászt, a fa /sarok/ mellett lévő körülbelül fél köbméter sóder kupacot Tibi szállítsa le a Dezsőék melletti kupac mellé, nehogy nagyon „unatkozzanak” külön-külön. Miközben főtt a lecsó a zuhogó eső elállt, és Tibi hősiesen talicskázott. Este Bálinték is megérkeztek. Kóstoló ide, Koostoló /*szintén TV-s sorozat/ oda, mi bizony nyolc után úgy elhúztunk aludni, mint annak a rendje! zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.20. szombat Fél hétkor végre nem a
rádió ébresztőjére ébredtünk. Kényelmesen megreggeliztünk és Tibi már rohant
az oszlopokat festeni, mert csúnya fekete felhők közelítettek az égen.
Sikerült a tranzakciója. Mire eleredt az eső már indult is Ancsával
bevásárolni. Sokára nagy idegesen érkeztek meg, hiszen szinte semmi sem volt
a piacon, össze-vissza rohangált mire mindent beszerzett, s ráadásul a
„trapisták”-ból is elege lett. /*túristák/
Ancsa a kocsiban felejtette a
rádiótelefonját, amiért nagy fejmosást kapott az apjától. Ezután hol esett,
hol nem, de a cudar idő ellenére hatalmasat dolgozott Tibi, nekiesett a
szilvafacsonk kiásásának. Egyenlőre a csonk úgy áll, ahogy volt de a mellette
magasodó „vakondtúrás” jelzi e mesteri munkát. Juhtúrós sztrapacskával
jutalmaztam szorgoskodását, sőt a vasárnapi lecsós szűzérméket is
elkészítettem, addig is melegedtem, hiszen nagyon lehűlt a levegő. Este
megint nagyon korán feküdtünk le. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.21. vasárnap Fél hétkor keltem, Tibi
fél nyolcig bírta ki az ágy hívogató melegét. Bizony a nagyszobában csak 16
fok volt. Gyorsan elszaladt pár dolgot beszerezni, és hősiesen kidöntötte a
facsonkot. Meglocsolta a kerítést, lekente a maradék két darab oszlopot.
Ebédre sült krumplit és lecsós szűzérméket adtam nekik. Mivel Ancsa nagyon be
volt már sózva, fél háromkor útnak indultak. Fél ötkor már szólt a telefon,
hogy megérkeztek szerencsésen. Utána felmostam a konyhát elmostam a maradék
edényt és buzgón néztem a TV-t, amíg kilenc körül el nem aludtam. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.22. hétfő Reggel frissen ébredtem és
kétségbeesve láttam, hogy fekete felhők rohannak az égen enyhe szélvész
kíséretében. Tizenegy óra körül hatalmas zápor kerekedett és háromig nem is
hagyott alább. Közben előkészítettem a tepsis húst vacsorára. Öt körül
megérkezett Tibi, aki enyhe remegéssel szállt ki a kocsiból. Az a zápor, ami
Sajkodot elhagyta telibe találta őt a sztrádán. „Ha nyolcvan fölé mentem,
elkezdett kolbászolni az autó”. Miután megnyugodott nekiesett a rönköknek.
/Még kettő volt a kerítés mentén/, és nem nyugodott, amíg ki nem cuppantotta
azokat a földből. Este felhívott a mester, hogy szerdán jönnek, legyünk
itthon. Hát, ha jól számolom lassan a hat hete csak itthon vagyok. Este
megettük az isteni tepsis húst és hiába volt jó műsor, mi tíz előtt bizony
elvonultunk aludni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.23. kedd Fél hétkor kipattantak a
szemeim, de Tibi még nyolckor is békésen csicsikált. Fél tízkor elment az Árpi
által készített enyhén selejtes kapupapucsokkal egy lakatost keresni és
bevásárolni. Fél tizenkettőre érkezett meg, mindent sikerült elintéznie és
…na mit csinált? Hát persze, hogy buzgón festegetni kezdett. Estig a
papucsokat, a vízóra teteje s ami csak fémből volt szépen zölden pompázott. Vacsorára töltött paprikát
főztem, a maradékot Pestre küldtem. Még a nagymosást is
megejtettem s a szeles napsütésben estig meg is száradtak a ruhák. Hamar
lefeküdtünk, hiszen holnap megint négy óra húszkor lesz ébresztő. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.24. szerda A rádió riasztójára
ébredtem fel, de szinte máris visszaaludtam. Fél hatkor jöttem le s már csak
Tibi hűlt helyét találtam. Nekifogtam elpakolni. S fél hétkor már meg is
érkeztek a mesterek. Szokásos snapszuk után nekiláttak az oszlopok
kifúrásának. Este fél hatig meg sem álltak, csak reggelizni és ebédelni. A
kerítés Dezsőéktől a nagy fenyőig ki lett feszítve és fel lett szerelve.
Scherer Zsuzsa meg is jegyezte: „-Eddig ez volt a
legrondább kerítés és most ez a legszebb ebben az utcában.” Hat után Tibi is
felhívott. Este elmosogattam, rendet raktam és kilenckor elraktam magam
holnapra. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.25. csütörtök Hiába, a korai lefekvésnek
meg van a böjtje. Fel is ébredtem ötkor irgalmatlanul. Mivel rend volt a
konyhában a Scrabble-val foglalatoskodtam a TV műsor kezdetéig. Hétkor
megérkezett a mester és segédje, s máris folytatták a kerítés feszítését. De
rosszul mondom, hiszen délutánra be is fejezték és még az oszlopokat is
kitöltötték betonnal. Közben kicsit elkeserítettek, hogy a kapu nincs benne a
buliban. Hatkor Tibi is felhívott és megnyugtatott, hogy ez pontosan így volt
megbeszélve. Este lusta voltam mosogatni, de legalább értelmesen fogom
tölteni a hajnalt, hiszen amióta tart ez a ciriburi az álmatlanságom újra rám
talált. Holnap folytatom. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.26. péntek Ma is korán keltem
½ 7-kor már melegítettem a kávé vizét. Elmosogattam és kiraktam a
hintaágy szivacsát. Kilenckor erős elhatározással kivonultam ringatózni és
kiolvastam egy könyvet, amit e célból hoztam le. ½ 12-ig bírtam a
hőséget, utána bevonultam hűsölni a szobába. Négy után nem sokkal megérkezett
Tibi és hozta Ancsát no meg a barátnőjét –Gabit. Este brassóit sütöttem, amit
uborka salátával fogyasztottunk el. Aránylag korán feküdtünk le, mert
telefonált a Wizner, hogy reggel nyolckor vár a Tüzépen. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.27. szombat Hatkor felkeltem és hétkor
Tibi is követte jó példámat. Hamar összekészülődtünk és elmentünk Füredre
vásárolni. Utána bementünk a Tüzépre. Ott Tibi a mesterrel mindent lefixált
és 50.000.- forintot leperkált neki a munkadíj második felét. De ha már ott
voltunk, beraktak két zsák cementet és 40 /volt 80 is/ kg finom murvát
/2180.-Ft/ Mondhatni úri Astránk kilövőállásba került, és csak lépésben
mertünk hazajönni. Így is minden fekvőrendőrnél éreztük, hogy súrlódik a
sárvédő. A fiatalság akkor ébredezett, amikor megérkeztünk. Dél körül Gigiék
bementek Füredre és magukkal vitték Ancsát és Gabit. Addig Julcsával /*mosógéppel/ kimosattam a szennyes
ruhákat. Ebéd után Tibi bőszen nekiugrott a kerítésnek. Az utca felül
felgyűlt hordalékot és a föld maradékát lapátolta a beton aljzatig majd
lemosta az oszlopokat, felsöpörte az utcát majd felslaggozta. Olyan tiszta
lett, hogy enni is lehetett volna róla. Tibi mindkét tenyerén óriási
vízhólyag jelezte, hogy ez egy kicsit sok volt mára. Délután még arra is
rávett, hogy ültessük el a Rébai Pétertől kapott gyönyörű bokorhajtásokat,
amiket körülbelül két hete áztattam egy uborkás üvegben. /*ezek valószínűleg manapság már nem láthatók/ Ezután nekifogtam
a csirkecombok bepácolásához hiszen vacsorára rostost készítettem. A lányok
elmentek fürödni a Balcsiba. Andi varrogatott. Gigi nyomkodta a számítógépet
– szóval jól elvoltunk. A vacsi után nem sokkal eltettük magunkat másnapra. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.28.
Gyermeknap-vasárnap Én a szokásos időben
hatkor keltem. Gabi is hamar felébredt, de kilenckor a lányoknak eszük ágában
sem volt lejönni. Később Tibi bevitte őket Füredre és finom csokikkal
köszöntöttük fel a gyermekeket. Ebédre pizzát csináltam amit jóízűen
megettek. Ezután a csomagolás következett és három körül elindultak Pestre.
Gergőék ½ 4-kor mentek haza. Délután össze-vissza főzőcskéztem, hogy
hétfőn ne ezzel teljen az időm. Kilencig néztem a TV-t majd fölvonultam
aludni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.29. hétfő Fél hatkor keltem s máris
kétségbe estem hiszen fekete felhők jöttek Füred felől. Nyolckor elkezdett
zuhogni, s szinte máris hívott a mester telefonon, hogy csak szombaton fogja
csinálni. Rosszkedvűen vártam Tibit, aki négy körül meg is érkezett.
Rosszkedven egyből átragadt rá, ahogy megtudta az új helyzetet. Estefelé
felhívta a mestert és kedd kilencre megbeszéltek egy randevút. Este finom
tökfőzelék +pörkölt került az asztalra. Tibinek nagyon ízlett, egyfolytában
repetát kért, de sajnos az nem volt. Tíz óra körül lefeküdtünk csicsikálni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.30. kedd Ki korán fekszik, korán is
kel alapon ¾ 7-kor szemeink kipattantak és máris sütöttem Tibinek a
reggeli gombás pizzát. ¾ 8-kor elmentünk a Tüzépre. Wizner úr egyből
leforrázott. Két embere hiányzik, nem tud a Tüzépről elszabadulni és szerdán
újabb eső várható, ergo csak szombaton jöhet. Bánatunkban a kerítés
oszlopokra megvettük a fekete műanyag fedőket és bevásároltunk. Hamarosan
tépelődtünk, hogy mi legyen, hiszen én is el szerettem volna menni a hétvégi
kirándulásra, ahova Tibi vitte az osztályát. Végül arra a döntésre jutottunk,
hogy péntekre lehívjuk a papát és vele fogom együtt őrizni és felügyelni
rövid időre a munkát. Ezután reggel Papa átvisz Boglárlellére, ahol ott
maradok Ancsával és Tibivel, majd Gergőék hoznak vissza vasárnap délután,
akik szintén ott „nyaraltak”, mivel meghívtuk és befizettük őket is. Vacsorára rántott halat és
karajt készítettem. Ma szintén korán lefeküdtünk, hiszen négy óra húszkor
ébresztő lesz. zuzuzuzuzuzuzu 2000.05.31. szerda ½ 4-kor borzasztó
hascsikarásra ébredtem. Lehet, hogy a rántott hal és tartár ártott meg,
hiszen mást nemigen ettem a tegnapi nap folyamán. Tibi négykor lejött, de nem
tudom mikor ment el, hiszen csak
¾ 7-kor ébredtem fel újra. A délelőtt édes semmittevéssel telt
el, megettem a maradékot és még nem is mosogattam el. Ugye ez felháborító dolog?!
Délelőtt a Simonékhoz betolatott egy óriási teherautó, szinte súrolta a
vadonatúj kerítésünket. Nem is győztem eleget állni a korlátnál és sipítozni,
amikor majdnem benyomta a szép zöld hálót. Ezután egyfolytában sivítás
hallatszott a szomszédból. Nem tudom, hogy mit csináltak, de a nyugis
pihenésnek annyi volt. Délután épp, hogy belemerültem a Senora /*TV sorozat/ nézésébe, mikor kikapcsolt minden elektromos
szerkentyű. Kérdeztem a Riedliéket, hogy ez mi, mire megnyugtattak, hogy ők
már telefonáltak és megnyugtatták őket, hogy valahol átvágtak egy vezetéket,
s, hogy gőzük sincs mikor lesz áram. Az összes gyertyát előkészítettem, de
mikor rájöttem, hogy a telefon sem működik, enyhén kitört rajtam a pánik. El
is határoztam, hogy vetetek Tibivel egy Westel-dominós bunkofónt magamnak,
hiszen így teljesen el vagyok zárva a nagyvilágtól. Szerencsére ½
1-kor megjött az áram és hat után már tudtam Tibivel is beszélni. Miután
megnyugodtam, újra szólt a telefon, Bálint hívott, hogy azonnal itt lesz. Mikor
megérkeztek átjöttek köszönni és nokedli szaggatót kérni. Bálint cserébe
megkapta bevásárló cetlimet és egy kis zsozsót, s egyúttal megkértem, hogy
holnap ugyan már vásároljon be. Bálint megígérte, hogy vacsorájuk után átjön
Scrabblezni. No én tízig böjtöltem, hogy jönnek, de aztán irgalmatlanul
lefeküdtem. zuzuzuzuzuzuzu 2000.06.01. csütörtök Gigi szülinapja. Reggel a
szokásos ½ 6-kor keltem és igen bánatos lett lelkem, hogy az én
gyönyörű 23 éves fiamnak nem adhatok néhány anyai puszit 23. szülinapjára. Lebotorkáltam
és nekifogtam szokásos reggeli ténykedésemnek. Tizenegykor berobogott Bálint.
Remekül sikerült bevásárolnia. Sűrűn kértem elnézést a tegnapi korai
takarodómért, mire megnyugtatott, hogy nem is jöttek, hiszen nagyon
szerencsétlenül végződött nokedli főzésük. Megvigasztaltam, hogy délután
főzök kapros juhtúrós derelyét, amit még az életben nem ettek. Mondhatom
óriási sikere volt ennek a remekművemnek. Este Tibi körülbelül négyszer
hívott fel, mert semmit sem talált, amit kértem. Este Dezső is megcsodálta a
kerítést, tévéztem és tízkor eltettem magam holnapra. zuzuzuzuzuzuzu 2000.06.02. péntek Reggel ½ 6-kor
kipihenten ébredtem magamtól. Kávézgatásom után megfőztem a zöldborsó levest
és sütöttem néhány palacsintát. Simonéknál óriási hangzavar volt. 5-6 féle
munkagép rohangált össze-vissza ők meg békésen csiszolták a lépcsőt. Az egyik
lakótárs ½ 1-kor már rájuk is szólt, hogy ez a zaj igencsak zavarja a
pihenni vágyókat. Délután megérkezett a Papa, aki nagyon megörült a
kapros-juhtúrós derelyének, sőt a távolban lévő ünnepeltek /Ancsa, Gergő/
tiszteletére egy üveg pezsgőt is benyakaltunk. Miután volt olyan aranyos és
felajánlotta, hát belementem, hogy nyolcadik heti röghözkötöttségemtől kicsit
megszabadulok így elhatároztuk, hogy holnap átmegyek Ancsát meglátogatni és
ottlenni vele egy mini osztálykirándulás erejéig. Én hamar összerámoltam, bár
a papa jóval később feküdt le aludni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.06.03. szombat Mivel mind a ketten /a
Papával/ korai tyúkok, vagy kakasok vagyunk, úgy hétkor már bőszen
kavargattuk a kávénkat. Laza hajmosásom után kilenckor elindultunk meglepni a
családot! Mivel komppal mentünk már konyakoztunk és várakoztunk az érkezőkre Bogláron. Papa
szerette volna megcsodálni Gergő frissen bekötött diploma munkáját, de a
fiatalság ½ 10-re ígért megérkezéséből délután hat óra lett. Papa
sietett vissza, hiszen délután egy óra körül jöttek a munkások. Én sikeresen
kikapcsolódtam a csodálatos mólós kilátásban és ½ 12 körül hulla
fáradtan feküdtem le aludni. /Tibi is/. Ancsáról nem sokat tudtam, hiszen
vagy a Gergőékkel, vagy a barátnőivel kujtorgott mindenfelé. zuzuzuzuzuzuzu 2000.06.04. vasárnap Reggel telefonon
beszéltünk Papával és megtudtuk, a dolgozók tegnap jöttek és ma is vannak.
Állnak a kapufélfák, de csak a jövő hét végén fogják a kapukat helyükre
berakni. Addig is szorgosan locsolni kell. ½ 7 körül Gergőék áthoztak,
amiért hálám jeléül finom lecsós tojást tálaltam és főztem nekik. Kilenckor
elindultak Pestre, mi meg a papával néztük a TV-t, de én csak tízig bírtam. zuzuzuzuzuzuzu 2000.06.05. hétfő Fél hétig sikerült
aludnom. Utána Papa összepakolt, megborotválkozott, majd a reggeli után
szorgalmasan nekiállt locsolni. Az Eszmeralda alatt sütöttem neki császármorzsát,
aminek nagyon megörült. A kaja után elment, hiszen holnap sok dolga lesz
Pesten. Utána elmosogattam és újra visszasüppedtem nyolcadik heti rabságomba.
Este egy kis tócsni után /amiből Bálintéknak is adtam/, no meg a
betonlocsolás után fél tíz körül feküdtem le aludni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.06.06. kedd Sajnos az ágy megint
kidobott ½ 6-kor. Reggeli ténykedéseim során csak vártam Tibiéket, bár
tudtam, hogy két óra előtt nemigazán érkeznek meg. Kettő után néhány perccel
betoppantak. Kénytelenek voltak a Celestét végignézni, mert azt sosem hagytam
ki. Máris rohantunk vásárolni, hiszen mindenből kifogytam. Ancsa utólag kapott egy
short együttest és egy hálóinget névnapjára. Mikor hazaértünk azt a millió
ruhát amit Ancsa volt olyan rendes és lehozott, nomeg az osztálykirándulás
szennyesét kétszerre kimostam. Utána nekiestem a lecsós szűzérme
elkészítéséhez. A „Barátok közt” alatt megvacsiztunk és a betonlocsolás után
elhúztunk aludni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.06.07. szerda Hát mit mondjak… Tibi
művészi tökélyre fejlesztette a rádió riasztó kikapcsolását. Körülbelül
tizenöt percig szórakozott vele, míg végre befogta a kerregőjét az a dög.
Pillanatok alatt sikerült visszaaludnom, de ½ 6-kor az ágy szokásának
híven szabályosan kirúgott. Megcsináltam a borsólevest és már kezdtem azt
hinni, hogy Ancsa buzgó lelkesedéssel hazament apjával, hiszen semmi
mocorgást sem hallottam föntről. Tizenkettő után öt perccel megjelent lánykám
enyhén álomittasan és megette a műzli-tápját. Alighogy lenyelte, már kérte is
a borsó levesét. Ebéd után eleredt az eső. Csöndes TV-zés következett majd a
vacsorát előkészítettem. Vacsi után Zsuzsa is átjött egy villámlátogatás
erejéig, majd békésen eltettük magunkat csicsikálni. zuzuzuzuzuzuzu 2000.06.08. csütörtök Ugye mondanom sem kell,
hogy mikor ébredtem?! Hát persze, hogy fél hatkor. Reggeli szokásos
semmittevésem után megcsináltam a vacsorára valót, hiszen az ebédelésről már
rég leszoktam. Tibi egykor megérkezett és megörvendeztetett a hírrel, hogy
nem kell pénteken bemennie. Tiszteletére finom sajtos makarónit készítettem.
Este ünnepélyesen felszenteltem a Balatont és kérleltem Tibit, akárhogy
tiltakozom, minden este vigyen le fürödni! Este ½ 10-kor
sikeresen a „kis” tihanyi túra után eltettük magunkat másnapra. Igaz, el is
felejtettem mondani, hogy Rékáék körülbelül tíz kg germelsdorfi cserit
hoztak, lett is belőle sok-sok rumos cseresznye. zuzuzuzuzuzuzu 2000.06.09. péntek Rossz szokásomhoz
méltatlanul hétig aludtam. Utána csöndben összepakoltunk és elmentünk
bevásárolni. Ancsa békésen aludt még akkor is, mikor hazaérkeztünk. /10 óra/
Sikerült mindent beszereznünk, majd egy kis reggeli után, elkezdtük várni a
fiúkat és a lányokat. Öt után megcsináltam a borsólevest, és jót mulattam
azon, hogy Nándi megijesztett a tegnapi telefonhívása alkalmából, hogy ma
korán meg fognak örvendeztetni jelenlétükkel. Hát, mint ahogy szokták, bizony
ez a korai érkezés igencsak későre sikerült. Nagyon tetszett nekik is a kerítés,
amely végső zöld színében pompázott az út szélén. Igaz, mivel mindenki belát,
megint csak a régmúlt érzése kísértett, hogy „csak az nem nézett be, aki nem
akart”, de a lényeg, hogy megvan, szép és jó. Aki nem hiszi, járjon utána!
/Sajkod, Rege utca 10./
zuzuzuzuzuzuzu Elnézést kérek, de amennyiben nem zavar senkit, ismételten átvenném a szót, hálásan megköszönve Évinek, a nekünk izgalmas, a nekünk felejthetetlen napok, munkában, vagy inkább pihenésben töltött nyárelőnk leírását. Amennyiben a Tisztel Olvasót /aki ennél jobb sorsra érdemesült / sem zavarja, és még nem unta meg eme irományunkat, következik: Utóirat, vagy végszó, avagy valaminek a kezdete, de még
véletlenül sem a vége Természetesen ez a történet sem lehetne teljes az év ősze nélkül. /Az évszakok szerint, mint ismeretes, a tavaszt nyár, majd ősz követi/. Állt a kerítés, a nyári szünetben sikerült kipihenni magunkat, kis szúnyogháló készítés, festegetés közepette. A scrabble partik, jóízű reggelik, vacsorák is természetesek voltak Évi jóvoltából. Élmények voltak, vendégek jöttek- mentek. Szóval a nyár, természeténél fogva elmúlt. Egyébként ez a nyár igen kellemes volt, talán Aigner Szilárd, de mindenképpen az RTL időjárás jelentésének köszönhetően. Vagy nem. Röviden: igen meleg, száraz nyarunk volt. /A Balaton vize kb. 1 métert csökkent./ No félre a Tv műsorokkal, és a kontinentális felmelegedéssel, csapjunk a történet közepébe. Természetesen mivel nálunk már megszokott, ez a történet is egy építkezést takar. Az előzményről. Természetesen ismételten Kláriék, illetve az önkormányzat jóvoltából ismételten rendelkeztünk /természetesen/ építési engedéllyel – az alábbi elvetemült elgondolásunkra. /Némi pénzünk is volt az immár szórakozásnak minősíthető építés elvégzésére/. A Gergőék által birtokba vett „lenti helység” nem egészen emberi körülményeket biztosít. Nem beszélve az előtte lévő rendszertelen, /vagy rendezett?/ természet és Riedl Pista bácsi által, általa meggondoltnak minősített beépítésről. Egyszóval gaz, szemét, bár az őskövületnek számító WC épülete még mindig bírta a telek és nyarak viharait. Az igaz, hogy imitt, amott kicsit rogyadozott. A másik motiváló tényezőt a terasz nagysága adta. Nem érte el négyzetmétereinek száma egyik gyermekünk életkorának számát sem. Bár ez nem matematikai előadás, de így érthető tervünk. A kisördög bujkált már bennünk a tavasszal is, de több árajánlatot kérvén vállalkozóktól, rájöttünk, hogy az ország költségvetése sem lenne elég szerintük a terv végrehajtására. Nem estünk egyiknek sem, csak gondolkodóba. Pisti, Pisti, Radács Pisti, hol vagy, merre jársz? – tört belőlünk ki a kérdés… És Ő jött, látott, evett, ivott, tervezett, számolt /ez már nekünk úgy is mindegy/, ezt ide, azt meg oda, -mondta, mi nemigen értettünk semmit, pedig magyarul beszélt, az eddig Németországban töltött évei ellenére. Az összeg Forintban kifejezve érthető volt, a határidő /2001 májusa/ is. Így megállapodtunk. Jöjjön aminek jönnie kell, kerüljön annyiba, amennyibe kerül. /De ne többe!/ Megpróbálom korrektül követni az eseményeket, amiről szintén videó felvételek készültek. zuzuzuzuzuzuzu 2000 augusztusában búcsút
mondtunk Sajkodnak. Mi lesz itt??? A jó gazda szemével
néztünk körül… Igen, - szalonna sütő volt. Lesz? Termésétől rogyadozó,
elkorhadó félben lévő ringló már nem lesz. /Igaz, utóbb csak a darazsak élvezték/.. Dió?! /Idén már
nem volt rajta semmi- sajnos. Mármint a fán/. Az a szép zöld pázsitnak is
beillő gyep!! Mi lesz veled?? Természetesen ismételten felvonulási, építési
terület!!, gondosan rendezett felfordulás –volt a gondolat és válasz… De
félre a nosztalgiával! A kocka el van vetve! A fűmagra majd később lesz
lehetőség…!? A zárat és kaput becsuktuk,
indultunk haza! Pistinek a kulcs
átadva… zuzuzuzuzuzuzu 2000.09.12. kedd Folytatás?-videóKöszönettel: az élményt! Tibi Javított, 2. másolat |
(PowerPoint 2003-al készült, alacsonyabb verziónál,
a képek egymáson lesznek).
